Mi a különbség a drágaköves és a szintetikus köves arany fülbevaló között?

Elsőként is a legnagyobb különbség természetesen az árukban mutatkozik meg. Az arany fülbevalók drágakövei közötti egyéb, szembetűnő különbség csak az értő, szakavatott szemek számára fedezhető fel.

Pont emiatt mindenhol kötelező feltüntetni, ha az adott ékszerben található drágakő szintetikus, mesterségesen létrehozott kő.



A drágakövek a Föld vulkáni tevékenységei következtében, természetes úton keletkeznek. Gyakran évmilliók alatt, nagy nyomáson és hőmérsékleten olvadnak egybe az anyagok, majd lassan kihűlve különböző, a drágakövekre egyedileg jellemző formákban kristályosodnak ki.

A különleges szépségű drágakövek évezredek óta gyakran szolgáltak amulettként, talizmánként. A Schmuck Ékszerszalon fülbevaló kínálatában Ön éppen ilyen varázslatos, különleges fülbevalókat talál!

A szintetikus kövek azonban mesterségesen, iparilag nagy mennyiségben előállított, magas nyomáson és hőmérsékleten növesztett kövek, így az áruk lényegesen kedvezőbb a természetben előforduló, bányászott, szemenként válogatott és csiszolt példányokhoz képpest. A drágakövek értékét mindig színük (color) tisztaságuk (clarity), vágásuk-csiszolásuk (cut) és tömegük (carat) alapján határozzák meg.

Először 1877-ben egy francia tudósnak, Edmond Frémynek sikerült drágakövet előállítania. Mivel a szintetikus kövek szinte tökéletes utánzatok és a valódi drágakövekkel azonosak az alkotóelemeik, így csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni, hogy melyik a valódi és melyik kő „növesztett”. A mesterséges kövek azonban sokkal kevésbé tartósak, könnyebben karcolódnak, és hamarabb vesztik el a színüket is.

A mesterséges gyémánt sokak számára ismert, ugyanis gyakori az ipari célú felhasználása. Az ékszerminőségű szintetikus gyémánt előállítási költsége azonban még a ritka, különösen szép példányokból nagy precizitással előállított drágakövekhez képpest is magas.

Arany ékszerekhez leggyakrabban használt drágakövek:

A gyémánt: A gyémánt különös mértékben kopás és törésálló drágakő. Keménysége a Mohs-féle keménységi skála alapján 10-es, vagyis nagyjából 140-szer keményebb, mint például a rubin.

A rubin: Keménysége 9-es, színe a kiemelten értékes galambvérszerűtől a nem teljesen átlátszó, a világosabb vagy sötétebb kékes-ibolyás, sárgás-barnás zavaros és foltos példányokig terjed.

A zafír: a korund csoport tagja, pont, mint a rubin, így gyakorlatilag ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal. Előfordul színtelen, piros, kék, lila, zöld és sárga színekben is. Régebben a rubint és a zafírt órák mozgó alkatrészeibe is felhasználták nagyfokú kopásállóságuk miatt.

A smaragd: a berill nevű ásvány egyedi zöld vagy zöldes színű változata. Ezt az árnyalatot nevezik smaragdzöldnek. Ritka a teljesen átlátszó, hibátlan smaragd így minél tökéletesebb és minél sötétebb a  színe, annál nagyobb az értéke is. Keménységi foka 7,5 - 8-as.


A topáz: 8,0-as keménységű, kopásnak, használatnak igen ellenálló drágakő, bár tökéletes hasadása miatt a nagyobb ütéseket nem bírja. A természetben szinte minden színben előfordul, azonban leggyakrabban színtelen, áttetsző világoskék vagy sárgás, vörösesbarna árnyalatban lelhető fel.

Az akvamarin: szintén a berill nevű ásvány egyik változata, a legtisztábbak a kisebb kristályai, azonban színe így is az áttetsző égkéktől az átlátszó tengerkékig terjed. Keménysége 7,5 - 8 a Mohs-féle skálán. Gyakran fordulnak elő több kilogrammos példányai is, azonban ezek már zavarosak és gyakran tartalmaznak a követ behálózó kisebb-nagyobb repedéseket.

A cirkon: a természetben elég gyakran előforduló drágakő, ezért értéke is jóval alacsonyabb. Színe általában átlátszatlan sárgás-vöröses barna, esetleg rózsapiros, de gyakoriak a szürkés-zöldes és fekete példányai is. Az ékszeriparban többnyire az élénkebb színű, áttetszőbb, gyémántfényű ragyogású (nagy színszórású) változatait használják fel. Keménysége 7,5.

Azonban jó tudni, hogy például a színtelen és akvamarin-kék cirkonok már mesterséges beavatkozásnak köszönhetik egyedi árnyalatú színeiket.

Az ametiszt: Az ametiszt kvarc keménysége 7,0 Mohs. Színe világos-lilától a sötétebb, orgona-liláig terjed. Legértékesebb példányai a mély-lila, zárvány nélküli kövek.